Green Tea

Beküldve ide: a pia az pia with tags Ekkor: november 7, 2008 Író: Ella Freeman

 

grapefruit izű

grapefruit ízű

 Szeretjük..alkohol helyet..

( mindenkinek ) Neked és nekem

Beküldve ide: egyedül, sajátfüzet with tags Ekkor: november 5, 2008 Író: Ella Freeman

Sajnálom a napokban történteket.. akaratlanul bántalak téged és másokat is. Sajnálom tényleg, de erről nem igazán tehetek, persze, hogy tehetek.. de tudod ez egy olyan alap tulajdonság és nehéz megváltozni. Amiket akkor írtam az érzelmeimről.. hirtelen fellángolás volt csupán. De olyan, ami nem akar elmúlni. Azt hiszem most mégsem ez az, amire vágyom. Hisz te velem vagy így is- úgy is… segítesz is, amit majd szeretnék azért viszonozni.
A szeretet-érzet az nem változik sosem, viszont nem tudom, hogy most merre lebben az inga. Azt viszont tudom, hogy nem akarom most ezt a dolgot. Sajnálom. De én tényleg…sajnálom.
Sok-sok dolog van a háttérben, aztán meg ezzel a visszaszeretéssel is küzködnöm kell.
Hiányzol, persze, hogy hiányzol. Mindig is hiányozni fogsz. De egyelőre sok minden van most a szférámban, amit nem tudok kisöpörni.. erre megint a kapcsolatunk menne rá.
Többek közt azt is észre vettem, hogy a veszekedés az megy nekünk így is… gyakran ment, az elején legalábbis. Ez is egy ok volt, ezt sem akartam tovább folytatni, sokszor volt sok. Viszont azt is tudom, hogy fontos vagyok neked és ez fordítva is igaz, éppen ezért kérek tőled időt. Nem tudom mennyit, de azt biztosan, hogy hirtelen nem akarok ezentúl már semmit, de semmit. Aztán persze - így utólag - volt egy olyan oka is a dolognak, amit sosem osztanék meg sem veled, sem a többi sráccal, de még a legjobb barátommal sem. Ezt a dolgot csak édesanyámmal vizsgálgatjuk, ez az, ami tabu marad. Csak az a baj, hogy ez sosem változik. Nem látszik megdőlni a ” fogkefe-elmélet “…
Nem direkt csinálom, nehogy azt hidd.. nem is szórakozásból, arra rengeteg embert tudnék.
Mert igazából igazi csak egy van.. főleg ha ez az első… de már a végére ez úgyis túl bonyolult lenne, ezért nem is folytatnám.
Nagyon - nagyon, nagyon jól éreztem magam veled a legutóbb, ismétlést vagy visszajátszást kérnék, ha lehet. Akár Szombathelyen, akkár Győrben, de leginkább a szobámban.
Most leragadnak a szemeim, holnap egy újabb nap, újabb szenvedés, újabb lemondás.
És persze a cigim is véges… de még egyet, csak egyet meggyújtok…

Jó éjt neked is Kedves.

Reakció

Beküldve ide: kommentek with tags Ekkor: október 31, 2008 Író: Ella Freeman

Mint tini gyermek, mondom, hogy a fájdalom lehet ugyan az, lehet ugyan akkora egy bölcs, sok évet élt és egy fiatal gyermek fájdalma is.
Mivan akkor, ha nekem nem szerelmi-bánatom van tini létemre? Azért és csak azért nem értek egyet az álatald leírt szöveggel, -mit épp’ most olvastam - mert szerintem egyszerűen nem igaz, ill. egy oldalúnak is mondható. Kétségeimet alá is tudom támasztani. Persze ezen bizonygatások nagy része rám értetendő vagy pedig kutakodást érdemelne. Sokszor hallani hírekben, beszélgetésekben, főleg a pszihológusok szájából, hogy egyre több az a fiatal, aki depresszós lesz. A nagy-nagy világ-fájdalom ma már leginkább az ifjúságra, fiatalságra mondható rá. Ha példálul egy tini vagy még fiatalabb gyermek szülei elválnak, azt biztos, hogy nem a két szülőn lehet majd megérezni, hiszen ők már nem szerették egymást, ( valószínüleg ) ezért mennek külön, gyermekükkel ilyenkor mit sem törődve. A gyermek lesz az, aki igazán megszenvedi a dolgot, ő lesz az, akinek nem fognak a ” miért? ” kérdésre választ adni, ha annak komolyabb oka van. Ő lesz az, aki több éven át is szenved emiatt, ha igazán szerette szüleit, velem ellentétben.
Egy másik példa. Rengeteg fiatal van, ( senkit sem boncolgatva ) akit valmilyen uton-módon molesztáltak vagy bántalmaztak élete során, legtöbbnyire gyermekként.
Ezek persze biztosan nem az átlagos fájdalom-félék. De abban biztos vagyok, hogy örök pecsét marad lekünkben, mint testemen az égetett bőr. Ezt nem lehet évek alatt sem elmarasztalni, nem lehet otthagyni. Nem lehet könnyíteni. Ez csak fáj. Ez nem a szerelmem volt, ez a saját bőröm.
Mondj bölcs embert, akinek nem volt szerelmi bánata, mondj bölcset, kinek nem a pénz miatt fáj a lelke.
Mert azt is tudjuk ugyebár, hogy ” pénz beszél, kutya ugat “.
Az igazán boldog ember, biztosan gazdag. Nem megyek bele jobban, erről számos vitát lehet nyitni. Ez akkor is igaz marad. Hiszen, ha a boldog lelkileg boldog barátokkal stb., akkor a maradék hiányát beszerezheti a vagyona által. Persze ettől sem lesz teljes boldogsága. Olyan sosem volt, sosem lesz.
Egyszerűen én sem ismerek olyan embereket, akik maradéktalanul boldogok lenének. Mert szenvedni jó… sőt, szenvedni tudni kell!
Ismerned is kell magad biztosan, hogy ember légy, hogy igazi ember.. de ettől még nem leszel boldog. Komolyan nem. Engem egyenesen elszomorít, ha tudom, hogy ismerem magam.
Egy régébbi beszélgetés. :

” Nézz magadba és rájössz, hogy egy szar ember vagy “
” Már rég megtettem és tudom, hogy az vagyok ”

Ezért a szomorodás. Igazából mindenki az, csak kevesen mernek szembenézni magukkal, kevesen mernek igazat mondani még maguknak is. Kevesen vállalják fel saját mocskukat. A máséval törődve.
Sokan mondják, hogy én-imádó. Sokan más szót használnak erre.
Kikérem magamnak, én biztosan nem vagyok egoista. A halál közelebb áll hozzám, mint ez a fogalom. Én ezt nem ismerem, nem kérek belőle semmilyen területen, köszönöm.
Adél vagyok, voltam, leszek mindig is.. és változtass meg, ha tudsz.
Ha engem tudsz kezelni, ha engem meg tudsz érteni. Ha tudod, mikor kell velem koccintani.
És most az egészségemre.
Egy jó tanács: A bor mindig segít! - ha másnak nem is, nekem mindenképp’ -

Egyedül aztán mégsem…

Beküldve ide: egyedül Ekkor: október 31, 2008 Író: Ella Freeman

Egy kis unaloműző, egayéni szórakozás..
Aztán persze a bátyámmal vagyok elfoglalva.

A zene: Lacuna Coil - 02 Heaven’s A Lie.mp3

Mellé BB Tramini, édes. 2004 az évjárat
és egy kis Burnót
Pöschl Tabak

Nyereményjáték

Beküldve ide: más with tags Ekkor: október 28, 2008 Író: Ella Freeman

Szórakoztató közösségi portál indul, az igyál.hu 

Regisztrálj és nyerj egy iPhone 3G-t! 


“ igyál.hu - az első szórakoztató közösségi portál - hamarosan indulunk

videó-, kép- és blog megosztás, mert a buli nem ér véget reggel “

www.igyal.hu

Beküldve ide: 1956.okt.23. with tags Ekkor: október 23, 2008 Író: Ella Freeman

 

Konkrétság sosem volt.. filmeket mutogattak.. ma is csak a könyv marad.
Hallottam Obama beszédét…
Még a papámtól sem hallottam semmi mesét, pedig fent volt ő is Pesten..

1956. Október 23.

Új otthon.. új társaság, ami húz… le a mélybe. Kezdek elveszni.

Beküldve ide: sajátfüzet Ekkor: október 22, 2008 Író: Ella Freeman

Sok-sok éve már Pécs. De aztán Tettye még sosem. Két ember is megígérte, hogy elvisz oda, de semelyik sem tette. Az egyik mégcsak meg sem látogatott! Fájt, de már nem… hagyom a faszba..?? hagyom a faszba!! Nem leszek miattad közönséges. .. undorító minden, a semmi is az. Költözöm Pécsre… költözöm a szabad ég alá.. nézem a partról a napot és a lementét. Voltam Tettyén azóta.. Édesemmel ballagtunk, majd az osztályal. Édesem… ha fiú volnék, mi volnánk a legboldogabb pár.. de nem tehetem. Barátságok romlanak meg így is, szükség van rám, s aztán most nem hatok.. a kábítószer nagy úr! Tudom. De aztán én majd csak később csatlakozom, most még nem lehet… van még egy évem, hogy tönkretegyem magam.. Fogom is, semmi se számít. Senkise számít… Egyedül vagyok, magányosan… de jó ez így.. régóta ez van. És marad is. Sosem változtatnám meg. Szép volt az a Tettye, csakhogy az a szerelmesek helye.. Én nap, mint nap fázom, senkise fűt. Valahol hiányzol, de az érzés más, csak a szép-feledhetetlen emlékek maradnak. …Győrben ébredés… aztán itthon elalvás… elrontani mindent a 3. évben. Elrontani, tönkretenni mindent, igen, ez megy nekem. Nem úr a suli… se a cigi.. Csak a drog, csak a bor. Bóór.. hol? messze tőlem, csak az üres üvegek dölnek össze-vissza.. Aztán majd ezt is elhagyom.. Elköltözöm és ígérem, megváltozom!

stílus

Beküldve ide: más with tags Ekkor: október 19, 2008 Író: Ella Freeman

” A hang a szépség virága “ ( Zénón)

” ezer (…) hang: mindegyik mögött,
bár elzengtek, annyi kép röpködött… “
 ( Szabó Lőrinc )

 

A korstílus jegyeit akarva-akaratlanul is magunkon hordozzuk, így az hatással
van a szövegeinkre. Írhatunk máshogy is, de végül is mindig marad ugyan az,
akaratlanul is. Hozhatjuk a ” régit ”  még sem lesz az akkora hatással, mint
akkor, abban a korban. Aztán mivel írunk a régebbi kor stílusában is meg a
mostani koréban is, így kialakul egy kevert stílus. De mivel
egyének vagyunk, s van egyénistílusunk, így még is még másabb lesz az
egész, még eltérőbb. Sosem írjuk le ugyan azt, csak talán máshogyan,
s talán így már más is lesz a jelentés. (pl.: van, hogy sokat számít, sőt sokat számít egy vers formája… )
      Hatását persze mára már elvesztette
ez a fajta élvezet, ma már egyre többen ülnek TV vagy vászon elé, a könyveket
maguk mögött hagyva.
Ma már nem jelent annyit az írás, a szó. Minden elveszik.
a XXI. században már ” ciki ” levelet írni. Már ” ciki ” ha olvasom.
Pedig számítana. Emlékszem a régből.. egy kedves ismerős leharapta a fejem.
Jogosan! Tudatlanul, bután írtam levelet, trehány módra, ( persze trógerkedni szabad néha.. ). A stílust figyelembe se
vettem, s ez volt, mi bökte a szemét. Azóta nem csak erre a stílusra figyelek.
      Tévedés ne essék a stílus szó hallatán! Ha erről beszélünk, nem feltétlen az
öltözködésre vagy a zenei stílusra gondolhatunk. Persze egyénekkel sosem
fogom ezt a kérdést vitatni, majd máshol próbálkozom.
Ott ahol lehet, ott, ahol ez nem ciki.  

 

Nem engem, hanem mást.

Beküldve ide: sajátfüzet with tags Ekkor: október 16, 2008 Író: Ella Freeman

˝ Hány a barátod, kár nézned; kicsodák, az a lényeg! “
De eltakarom a szemem, mert valótlan lények
Nem félek, ha igazat mondanak, mert a mélybe néznek
Nem értem, hogy ez lenne a tükörképem, erősen kétlem
Kérdésre a válaszodat kérem, értékelem hogy vérzel
Mai világban már lényegtelen az, amit érzel
Egyre gyengül a vétel, már szinte nem is értesz.
Semmi probléma, majd túlleszünk rajta hamar
Ha zavarna, ki szavalna, csukd az ajtót halkan
Én maradok kint a szabadban, csendben elzavarva. 

Nehéz eldönteni, vajon ki az igaz barát.. tényleg az
lenne, ki jóban-rosszban? S ha ott volt mindig aztán
most mégsem? Azt is mondják, hogy fiú-lány barátság sincs..
érdekes, de saját tapasztalataim alapján tényleg nincs ilyen.
Annak mindig szerelem lett a vége…
Azt is mondják, hogy szex után sincs—
nem tudom…
De hogy ő most a barátom vagy sem,
még eldönteni sem akarom…. 

A tankönyvben

Beküldve ide: vers-féle és mááás óóóóóóóó with tags Ekkor: október 13, 2008 Író: Ella Freeman

Mi a stílus?
Arisztotelész-Rétorika
Quintilianus-világos és ékes
Cicero, Cornificius

Szegény legény
(Jancsó Miklós-Hernádi Gyula)

Kesztyű.Nagytotál
Sokáig.Amíg a nézők bírják.
Pista árvalányhajas kalapban balról.
Hópelyhek föntről. Svenk.
Kesztyű profilból.
Jobb profil.
Bal profil.
Profilváltás.
Kesztyű a földre.
Elhagyatottság.
Magányos meztelen nők lovagolnak körbe.
Svenk, a derék katona az anyára.
Totál anya.
Kezében korbács.
Pista keze premier planban. Meztelen.
Az igazság is.
Pista feneke is.
Az óra ver.
Az anya is.
A fiát ( voluntas tua ) veri.
Macs.